Még most, a napokban is lehet találkozni a mocskospajor kártételével. Ebben az esetben a vetési bagolylepke (Agrotis segetum) lárvájának kártételét egy rövid tenyészidejű csemegekukoricában találtuk meg. A lenti képeken jól látható a kártevő tipikus kártétele, a szár odvasítása.

 


A napraforgókban már nagy egyedszámban vannak jelen a mezeipoloskák, amelyek kártétele is megtalálható már sok növényen. Több faj egyidejűleg is jelen lehet az állományokban, de leginkább a változó mezeipoloska (Lygus pratensis), a molyhos mezeipoloska (Lygus rugulipennis) és a lucernapoloska (Adelphocoris lineolatus) egyedeivel találkozhatunk. Pillanatnyilag megtalálható kártételük a levélnyeleken, a száron, valamint a bimbókon látható sebbzések, amelyek a tojásrakás helyén alakulnak ki. 

 


Kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) lárvakártételének nyomai a kukoricalevél főerén. A felhalmozódott rágcsálék és ürülék biztos támpontot ad, amennyiben a kártevő hernyóját keressük. 

 


Az első bevirágzott napraforgó-tányérokon sok repcefénybogarat (Meligethes aeneus) találhatunk. Bár helyenként kifejezetten nagy számban vannak jelen, csupán a virágport fogyasztják, így kárt nem okoznak.

 


Egyes szelektív egyszikűirtó készítmények helytelen és gondatlan felhasználása eredményezhet fitotoxikus tüneteket a napraforgó növényeken is. Bár ezek teljes biztonsággal használhatók, túldozírozásukkor, hatásfokozó adalékanyag felesleges használatakor, vagy az imazamox hatóanyagú gyomirtó szerekkel való együttes - vagy túlságosan közeli - kijuttatásukkor előfordulhatnak ilyen tünetek. Ezek a leveleken, a virágkezdeményeken egyaránt megjelenhetnek, és szerencsétlen esetben igen komoly termésdepressziót is okozhat.

 


Pelyvalevelek közül kilátszó, gyakran szinte már a kihullás előtt álló búzaszemeket találunk sok helyen az országban a már érőfélben lévő búzatáblákon. Ennek oka az utóbbi hetekben lehullott nagy mennyiségű csapadék, amely miatt a magok megduzzadtak, amiket így a pelyvalevelek már nem képesek befedni. A jelenség nincs összefüggésben a vetett fajtával, bármelyikben megmutatkozhat. A betakarításkor érdemes lesz fokozottan figyelni a vágóasztal, a motolla beállítására a pergési veszteség elkerülésére, mérséklésére.

 


Már megtalálhatók az első fehérpenészes szár- és tényérrothadással (Sclerotinia sclerotiorum) fertőzött napraforgótövek.  A vízzel telített talajokon bizonyára egyre több ilyen lankadó, turgorát vesztett növény lesz, amelyeket ez a kórokozó betegített meg a talajokban található szkleróciumaiból.

 


Hirdetés