Az ezredforduló óta a repce vetésterületét tekintve több csúcsot és mélypontot is átéltünk: volt már jócskán 100 ezer hektár alatt, de 300 ezer hektár fölött is a betakarított terület.
Éghajlatunk változásával alapjaiban alakulnak át szántóföldi gazdálkodásunk körülményei, amely alól nem kivétel a növényvédelem sem. E terület egyik legnagyobb kihívása a szántóföldi növényeink széles körét megbetegítő makrofominás megbetegedés.
A kártevő hernyók jelentős kártételt okozhatnak a kukoricában, sőt az általuk okozott sérülések fertőzési kaput nyitnak a kórokozóknak is. A vetés után a növények intenzív megnyúlása és a generatív szakaszban a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis), és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) a két legfontosabb kukorica kártevővé lépett elő. Kártételük nyomán a mennyiségi veszteség mellett az elmúlt pár, aszályos évben tapasztaltak alapján minőségi problémák is adódhatnak.
A KárKép az AgrárUnió mezőgazdasági magazin és portál növényvédelmi témájú weboldala. Az
oldalon szereplő adatok és információk kizárólag a tájékoztatást, valamint az ismeretterjesztést
szolgálják, így nem minősülnek szaktanácsadásnak.
A felhasználásukból fakadó esetleges direkt,
illetve következménykárokért sem az oldal szerkesztője, sem az Agrindex Kft., sem az Agrár-Média Bt.
mint az AgrárUnió és azon belül a KárKép üzemeltetője semmiféle felelősséget nem vállal.
Az oldalon
szereplő információk segítségével beazonosított károsítók elleni pontos védekezési technológia
kidolgozásában, az engedélyezett növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatban kérje
növényvédelmi szakemberek vagy a növényvédő szer gyártójának segítségét.
Weboldalunk "sütiket" használ! Az "elfogadom" gombra kattintva Ön tudomásul veszi a használatukra vonatkozó szabályokat, melyeket a "Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató"-ban olvashat el.
Weboldalunk "sütiket" használ! Az "elfogadom" gombra kattintva Ön tudomásul veszi a használatukra vonatkozó szabályokat, melyeket a "Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató"-ban olvashat el.