Bővülő vetésterület, gazdag hibridválaszték, de nehezebb termesztési körülmények. Miért nőtt meg a napraforgó termesztésének jelentősége, milyen környezeti, technológiai körülményekre kell odafigyelni a sikeres termesztéséhez?
Kapás növényeink fontos szerepet töltenek be a vetésforgóban. E kultúrák sok mindenben különböznek egymástól, egy azonban közös bennük: a rovarkártétel és vadkár miatti korai állományritkulás már a kezdeteknél eldöntheti termesztésük eredményességét. Milyen károsítás fenyegeti őket?
Az elmúlt néhány év időjárási viszontagságai és piaci bizonytalanságai egyenként, de főleg együttes erővel a kukoricatermesztés sikerességét és ezáltal jövedelmezőségét is alaposan megtépázták. Meg is lett az eredménye, hiszen országos termőterülete az évek hosszú során át stabil 1–1,2 millió hektár alá esett, nem is kevéssel: KSH adatok alapján tavaly mindössze 737 464 hektár volt. Sok termesztő számára talán a cirok lehet az egyik kukorica-alternatíva.
A 2026-os évben a magyar napraforgó-termesztés – legalább is a tervezett vetésterület vonatkozásában – egész biztosan rekordot dönt majd. Egyes előrejelzések szerint országosan el fogja érni a 800 000 hektárt! Vetésterületének jelentős részén meghatározó vadfaj a mezei nyúl és az őz, amelyek táplálkozásukkal évről évre komoly kihívások elé állítják a mező- és vadgazdálkodás szereplőit.
A kukorica gyomirtásában ma már nem az a fő kérdés, hogy mivel permetezzünk, hanem az, hogy milyen logika mentén építsük fel a technológiát. A különböző gyomfajok együttes jelenléte, az eltérő fejlettségi állapotok és a termesztési körülmények egyre inkább olyan megoldásokat igényelnek, amelyek nem egyetlen problémára adnak választ. Ezt az igényt célozza a PIRATES kukorica-gyomirtó technológiai csomag is, amely terbutilazin-mentes, posztemergens technológiaként kínál összetett megoldást a kukorica gyomirtásában.
A jelenlegi helyzetben a műtrágya árak emelkedésnek indultak, főleg a komplex műtrágyák ára emelkedett. Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt. Ha csökkentjük az alapműtrágya dózisait, képessé kell tennünk a növényeinket a talajban található tápanyagok jobb feltárására.
A KárKép az AgrárUnió mezőgazdasági magazin és portál növényvédelmi témájú weboldala. Az
oldalon szereplő adatok és információk kizárólag a tájékoztatást, valamint az ismeretterjesztést
szolgálják, így nem minősülnek szaktanácsadásnak.
A felhasználásukból fakadó esetleges direkt,
illetve következménykárokért sem az oldal szerkesztője, sem az Agrindex Kft., sem az Agrár-Média Bt.
mint az AgrárUnió és azon belül a KárKép üzemeltetője semmiféle felelősséget nem vállal.
Az oldalon
szereplő információk segítségével beazonosított károsítók elleni pontos védekezési technológia
kidolgozásában, az engedélyezett növényvédő szerek felhasználásával kapcsolatban kérje
növényvédelmi szakemberek vagy a növényvédő szer gyártójának segítségét.
Weboldalunk "sütiket" használ! Az "elfogadom" gombra kattintva Ön tudomásul veszi a használatukra vonatkozó szabályokat, melyeket a "Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató"-ban olvashat el.
Weboldalunk "sütiket" használ! Az "elfogadom" gombra kattintva Ön tudomásul veszi a használatukra vonatkozó szabályokat, melyeket a "Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató"-ban olvashat el.