A napraforgótányért megbetegítő gombabetegségek (szürke- és fehérpenészes szár és tányérrothadás) fertőzése szempontjából komoly veszélyhelyzetet teremt, ha a tányér külső részén megáll a csapadékvíz, vagy ha az a tányér szövetei között halmozódik fel. Ez utóbbi abban az esetben történhet meg, ha valamilyen sérülés utat nyit a belső szövetek felé. A következő rövid videón egy gyapottok bagolylepke hernyójának rágása biztosította ezt a sérülést. A felvétlen egyúttal az is látható, hogy meglepően nagy mennyiségű víz jutott be. (A felvétel sajnos nem a legjobb minőségű, ez most így sikerült -növényvédősök vagyunk, nem filmesek- de a lényeg látható, érzékelhető.)

 


A napraforgótányér megbetegedése szempontjából kifejezetten veszélyes, ha abban felgyülemlik a csapadék, vagy a harmat. Ez megnöveli a szürkepenészes és fehérpenészes megbetegedés bekövetkeztét, ami akár a tányérban fejlődő termés elvesztését is eredményezheti. A lenti rövid videó mutatja, megfelelő tányérállás esetén milyen nagy mennyiségű víz képes összegyűlni abban.

 


Ahol egy kártevő felszaporodik, ott előbb vagy utóbb megjelennek annek természetes ellenségei is. A lenti rövid videón zengőlégy lárvája -amely ebben a fejlődési állapotban ragadozó életmódot folytat- látható a kukoricán felszaporodó levéltetvek között.

 


Ahogyan arra a csapadékos időjárás miatt számítani is lehetett, fuzáriumos évünk van az őszi búzában. Az érés kezdetén nagyon sok területen találkozhattunk a fertőzés miatt "világító", kifehéredett kalászokkal, kalászrészekkel, majd később ezeken a kórokozó színes penészkiverődését is megtalálhattuk. Egyelőre még nincsenek híreink a betakarított termés toxintartalmáról, ugyanis a fuzárium-fertőzés önmagában még nem jelenti azt, hogy ezek az értékek biztosan magasak lesznek. A lentiekben olvasható anyagot, amely a kórokozóval, valamint az ellene történő rezisztencia-nemesítéssel foglalkozik, a NAIK Növénytermesztési Önálló Kutatási Osztály jóvoltából jelentetjük meg.

Őszi búza mesterséges fuzárium-fertőzése


A golyvásüszög (Ustilago maydis) a kukoricanövény minden föld feletti részét képes megfertőzni, a szárat, a csövet, a leveleket, a címert. Az idei évjárat kedvezőnek tűnik a betegség fokozott fellépésére. Az időjárás meleg és a csapadék is rendszeresen megérkezik, a zivatarokból sok helyen éri jégverés az állományokat, és a rovarkártevők is kezdenek felszaporodni, amelyek rágásán, sebzésén keresztül a növény megfertőződik. 

 


Utolsó "Mindeközben ..." anyagunkhoz érkeztünk abban a sorozatban, amelyben a szántóföldi kapás növénykultúrákban az idei évben tapasztalt atkakártétel tüneteivel foglalkoztunk. Ma a kukoricában tapasztalt rendkívül erős fertőzés képeit mutatjuk be. A helyszín Békés megye, a kukorica pedig vetőmagelőállításban vetett állomány. 

 


Ebben az évben már több hírben számoltunk be itt, a KárKépen az egyre nagyobb problémát jelentő kétfoltos takácsatka (Tetranychus urticae) kártételről. Bár napraforgóban ritkán szaporodik fel kártételi szintre, egyes helyeken ez már megtörtént az idén. Jellemzően az idén ebben a növénykultúrában is a tripszekkel együttesen károsít.