A kis (tavaszi) káposztalégy (Delia radicum) az utóbbi években jelentkezik kártételével, elsősorban a nyugati országrészben, bár Magyarországon mindenhol előforduló kártevő. 
A kis káposztalégy esetében 3 nemzedék fejlődik egy évben, de a nemzedékek összefolynak. A báb telel át a talajban, amelyből a kifejlett egyedek márciustól kezdődően kelnek ki és rajzanak. Kifejlett nőstény egyede 6-7 mm nagyságú, barnásszürke színű légy, A hímek karcsúbbak, sötétebb színűek, méretük kisebb, kb. 6 mm-es.
A nőstény, ...
... és a hím káposztalégy
A kártevő tojása kb. 1 mm-es nagyságú, szivarszerű, fehéres színű. Egy-egy nőstény kb. 100-150 tojást rak a repce gyökérnyaki részére, vagy a repcetövet körülvevő talajszemcsékre. Egy növényre egy nőstény 5-10 tojást rak, de több nőstény is rakhat tojást ugyanarra a tőre. Az embrionális állapot 4-5 napig tart, amikor a lárva (nyű) kikel. A kikelő lárvák a gyökrekehez, vagy a gyökerekbe húzódnak. Kártételük a hajszálgyökereken kezdődik, de később ez kiterjed a vastagabb gyökerekre és a karógyökérre is. A lárva fehér színű, kifejlett állapotban akár 8 mm-es nyű, amelyeknek fejlődése mintegy 20-30 napig tart. Ezt követően a talajban sekélyen (3-6 cm mélyen), vagy ritkábban a növényben bábozódnak. A báb 5-8 mm nagyságú, ovális tonnabáb. A bábállapot 14-20 napig tart, ezt követően jelenik meg a következő nemzedék. Az őszi káposztarepcében károsító lárvák az augusztusban-szeptemberben rajzó nőstények tojásiból fejlődnek ki, amelyek először a korai vetésű állományokat keresik fel tojásrakásra. Ennél az áttelelő nemzedéknél a bábállapot 5-7 hónapig tart.
Forrás:
Bognár-Huzián: Növnyvédelmi állattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Digitális tankönyvtár: Növényvédelem
Cimkék:
