A sebforrasztó zsombor hazánk minden táján megtalálható keresztesvirágú gyomnövény. Korábban jellemzően a táblaszéleken és a ruderális területeken terjedt, de az utóbbi években egyre nagyobb problémát okoz a művelt területekene is, különösen a repcevetésekben. Terjedése leginkább a laza, homokos területeken erőteljes. 
A gyomnövények életforma szerinti besorolásáról bővebben ITT olvashat
Sebforrasztó zsombor (Sisymbrium sophia) = DESSO
Leírása
A sebforrasztó zsombor egyéves vagy áttelelő növény, életformája T2-3. A gyomnövény csírázása ősszel és tavasszal egyaránt megtörténhet, de nagyobb arányú a tavaszi kelés. Az ősszel kikelt növények áttelelnek. A csírázó növény sziklevelei hosszúkásak (10-12 mm), tompa csúcsúak, "bunkó-formájúak", nyélbe keskenyedők. Az első levelek hármasan osztottak, átellenesek, a csúcsi szelet nagyobb az oldalsóknál. A kifejlett növény felálló, 20-100 cm magas, a felső részén erősen elágazó szárú. Levelei két-háromszorosan szeldeltek. Az egész növény szürkészöld színűnek tűnik az apró, elágazó szőröktől. Virágai a szár és az oldalhajtások végén lévő fürtökben találhatók. A virágok aprók, világossárga színűek. Virágzása áprilistól júliusig tart általában, de akár őszig is találhatók virágzó egyedek. Termése becőtermés, amelyek laza, megnyúlt termőfürtben találhatók. Hosszúságuk kb. 1,5-3 mm, 1 mm-nél vékonyabb, felállóak, befelé fordulók, a kocsányok 7-15 mm hosszúak, elállóak. A termésképzés és érés időszakában a növény jellegzetes barnás-lilás színű, amellyel kitűnik a repceállományból. A magok kicsik 0,9-1 mm nagyságúak, hosszúkás, elliptikus alakúak, színük sárgásbarna, vagy pirosas. Egy növény kb. 6 000 magot nevel. A kihullot magok egy része már ősszel kicsírázhat, de nagyobb tömegben tavasszal csíráznak és kelnek.
(A képek nagyításáért katt valamelyik képre!)
Forrás:
Újvárosi Miklós: Gyomnövények
Digitális tankönyvtár: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia
Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás
Cimkék:
