A ragadós galaj a repce vetésterületének jelentős részén megtalálható. Az ellene történő védekezés nem egyszerű, miközben nagyobb egyedszámnál már akár jelentősebb terméskiesést is okozhat. 
A gyomnövények életforma szerinti besorolásáról ITT olvashat bővebben
Ragadós galaj (Galium aparine) = GALAP
Leírása
A ragadós galaj egyéves, ősszel és tavasszal egyaránt csírázni képes gyomnövény, amely kizárólag maggal terjed. A csíranövény sziklevél alatti szárrésze gyakran vöröses-lilás, sziklevelei nagyok, rövid nyelűek, tojásdad alkatúak. A kifejlett növény szára négyélű kapaszkodó szár, amely 30-150 cm hosszú lehet. Az éleken lefelé álló tüskék találhatók. A szár általában erősen elágazó, a hajtások a szárcsomókból fejlődnek. A levelek 6-9-sével a szárcsomókon örvösen ülnek, válluk ék alakú, 3-8 mm szélesek, csúcsi irányban szélesedők. A levelek színe csupasz, esetleg rövid szőrökkel ritkán borított, míg a fonáki részen a szár felé néző tüskék találhatók. Kisszámú virágai a levélhónaljakból induló oldalhajtásokon találhatók. A virág fehér, vagy zöldesfehér színű. A virágból 2 db gömbölyű résztermésből áll, amelyek 4-7 mm átmérőjűek, szürkéssárga vagy szürkészöld színűek, sűrűn horgas felülettel. Egy növény átlagosan 300-1000 db magot nevel, amelyek csírázóképességüket viszonylag rövid ideig, 2-3 évig tartják meg.
Kártétele
A ragadós galaj repcében jelentős kártételre képes, a terméskiesés már kis egyedszámnál is jelentős lehet.
Miből származhat a kártétele:
- jelentős konkurenciát jelent a kultúrnövény számára a vízért folytatott versengésben. Kiterjedt gyökérrendszerének köszönhetően elvonja a talaj vízkészletét.
- jelentős konkurenciát jelent a kultúrnövény számára a tápanyagokért folytatott versengésben. Különösen nagy mennyiségben veszi fel a nitrogént és a káliumot, amelyekből így nem áll rendelkezésre elegendő a termesztett növény számára.
- a gyomnövény hosszú szárával szinte "beszövi" az állományt, amely így nehezebben lesz betakarítható. A szár feltekeredik a vágóasztal forgó részeire, amit rendszeresen takarítani kell. Nagyobb fertőzése esetén jelentős betakarítási veszteséget okozhat.
- a ragadós galaj és a repce magja nagymértékben hasonlít egymáshoz. Alakjuk egyformán gömbölyded, ezermagtömegük közel azonos (5-7 gramm), így különválasztásuk mechanikai módszerekkel nagyon nehéz.
- erősebb fertőzésnél a betakarítás során a még zöld galajszár nedvei "összekenik" a magot
Védekezés
A ragadós galaj elleni védekezés agrotechnikai elemei
A galaj ellen sajnos nem állnak rendelkezésünkre kellő számban agrotechnikai jellegű megoldások. A gyakori gabona-repce-gabona vetésforgó mellett azonban borítottsága országosan egyre növekszik.
- Az egyik legfontosabb, hogy az elvetett vetőmag fémzárolt legyen, ami garantálja, hogy nem tartalmaz galajmagot. Saját vetőmaggal történő vetésnél előfordulhat, hogy fertőzött területről történő magfogás és nem kellően gondos tisztítás esetén a vetőmaggal kerül új területre a gyomnövény.
- a galajjal fertőzött területek gyomirtásakor olyan hatóanyagú készítményeket kell választani, amelyek hatékonyak a gyomnövény ellen.
(Nagyításért katt valamelyik képre!)
Forrás:
Újvárosi Miklós: Gyomnövények
Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás
Cimkék:
