A pásztortáska az egyik legismertebb gyomnövényünk, amely az ország egész területén gyakori. Legnagyobb gondot a ritka állományú őszi kalászosokban és tél által legyengített repceállományokban okozza. 
A gyomnövények életforma szerinti besorolásáról bővebben ITT olvashat
Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) = CAPBP
Leírása
A pásztortáska egyéves, általában ősszel csírázó, akkor tőlevélrózsát nevelő, majd áttelelő keresztesvirágú gyomnövény. Életforma szerinti besorolása T1. A csíranövény szilevelei kicsik, ovális alakúak, nyelesek, a levélcsúcs tompa. Az első lomblevelek mérete is kics, alakjuk hosszúkás, ovális, nyélne keskenyedő. A kifejlett növény tőlevélrózsás, magassága akár az 50 cm-t is elérheti. A tőlevelek alakja változatos, lehetnek ép szélűek is, de általában erősen vagy kevésbé erősen egyenlőtlenül fogazottak, szeldeltek. A száron ülő levelek lándzsa alakúak, füles vállúak. A szár lehet elágazó, ilyen esetekben az elágazások elállóak. Az egész növényre jellemző lehet a finom szőrözöttség, ami miatt szürkészöld színű, de előfordulhatnak kopasz egyedek is. A virágai aprók, fehér színűek, megnyúlt, laza fürtvirágzatot képeznek, amelyben egyszerre találhatunk már érő terméseket és még nyíló virágokat. Termése hosszab kocsányon fejlődő, a szártól vízszintesen elálló, fordított háromszög vagy szív alakú kis méretű becőtermés, amely lehet lapos vagy domború is. A becő alulról nyílik, a magok a válaszfal két oldalán találhatók. A magok aprók, ovális alakúak, sárgák vagy sárgásbarnák. Egy-egy növény 2000-4000 magot nevelhet, amelyek csírázóképességüket évtizedekig megőrzik.
A pásztortáska a tápanyaggal és a talajjal szemben nem igényes, szinte bármely területen nagy tömegben képes megjelenni, amennyiben kellő nedevesség áll a rendelkezésére.
Kártétele
A pásztortáska leginkább azzal okoz károkat a növénytermesztésben, hogy egy-egy területen nagyon fel tud szaporodni, nagy tömeget képes alkotni. Ezzel a kelő, vagy fejlődő fiatal növények elnyomja, ezek kedvezőtlen esetben ki is pusztulhatnak. Fejlettebb állományokban is probléma a jelenléte, mivel jelentős konkurenciája lehet a tápanyag és víz tekintetében a kultúrnövénynek. Mivel már az első fagymentes napokon fejlődésnek indul, a tél által legyengített repceállományokat tovább sanyargatja. Keresztesvirágú gyomnövényként gazdanövénye lehet egyes repcét károsító kórokozóknek, illetve egyes kártevők túlélhetnek, vagy felszaporodhatnak rajta.
Védekezés
Agrotechnikai lehetőségek
A gyomnövény elleni védekezésre van lehetőség agrotechnikai módszerrel is, ami abban áll, hogy gyakori talajmunkával csírázásra kell bírni a lehető legtöbb magot. Az így kicsírázó növényeket a következő talajmunka pusztítja el. Mivel csírázási zónája sekély, így fontos a nedvesség megőrzése a talajmunkák során. Az őszi mélyszántás a kikelt növényeket elpusztítja.
(A képek nagyításáért katt valamelyik képre!)
Forrás:
Digitális tankönyvtár: Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia
Újvárosi Miklós: Gyomnövények
Kádár Aurél: Vegyszeres gyomirtás és termésszabályozás
Cimkék:
