A vörösnyakú árpabogár, vagy ismertebb nevén vetésfehérítő a kalászos gabonák egyik legismertebb kártevője. A kifejlett egyedeket és a lárvák, a "szennyes csigák" szinte minden évben és mindegyik gabonatáblán megtalálható.
A vörösnyakú árpabogár kifejlett egyede kb. 4-6 mm testhosszúságú, hengeres testalkatú rovar. A fej, a szárnyfedők zöldeskékek, a nyakpajzs vörös színű. Évente egy nemzedéke fejlődik ki. A kifejlett bogár telel át a lehullott levelek között, vagy a talajban. Általában áprilisban jönnek elő, amikor a napi középhőmérséklet 10 ºC felé emelkedik. A bogarak betelepednek a kalászos gabonákba, ahol a leveleken táplálkoznak, párosodnak, majd megkezdődik a tojásrakás. A tojások 0,4-0,8 mm hosszúságúak, tojásdad alkatúak, barnássárga színűek. Általában a nőstény a levél színére rakja őket, füzérszerűen a főér mentén 10-20 db-ot. Egy-egy nőstény akár 200 db tojást is lerak. A tojásrakás időben elhúzódik, így a területen különböző fejlettségű lárvák találhatók. A lárvák a tojásokból kb. 14 nap múlva kelnek ki. Fejlődésük során négy lárvaállapoton mennek keresztül. A lárva legnagyobb mérete kb. 8-10 mm, testük sárgás, hátuk barnás színű. Testük az ürüléküket is tartalmazó nyálkávol borított, "szennyes csiga". A lárva együtt károsít a kifejlett egyedekkel, a gabonák levelén az erekkel práhuzamos sávokat hámozgatnak. Mintegy 14 nap táplálkozást követően a lárvák a talajba vonulnak, ahol 2-3 cm mélyen lévő bábkamrában bábozódnak. A báb 4-6 mm hosszúságú, sárgásbarna színű szabadbáb. A bábból kb. 14 nap múlva fejlődik ki a kifejlett bogár. A bogarak egy része a következő tavaszig a talajban marad, más részük előjön onnan, de rövid táplálkozást követően telelőhelyére vonul.
Védekezés a vörösnyakú árpabogár kártétele ellen őszi búzában
Forrás:
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Dr. Bognár Sándor - Dr. Huzián László: Növényvédelmi állattan
Cimkék:
