A szürkepenészes szár- és tányérrothadás - a fehérpenész mellett - a napraforgó egyik legfontosabb gombás megbetegedése. Megjelenésére általában csapadékosabb évjáratban kell számítani. 

 

A szürkepenész polifág kórokozó, nagyon sok növényt képes megbetegíteni. A napraforgó esetében gyakorlatilag a növény minden föld feletti részét képes megfertőzni, de legveszélyesebb amikor a betegség a tányéron jelenik meg. 

A kórokozó micélium vagy szklerócium formában is áttelelhet a fertőzött növényi maradványokon, esetleg micéliumként a magokban. A kaszathéj alatt áttelelő micélium forrása lehet a primer fertőzésnek is. Az ilyen módon fertőződő csíranövény elpusztul. Az apró, fekete szkleróciumokból konídiumtartók, majd azokon konídiumok fejlődnek. A kiszóródó konídiumok a növény felületén megtapadva, kellően nedves körülmények között elindítják a fertőzést. A szkleróciumokból ritkán apotéciumok is fejlődhetnek, amikből aszkosprák kerülnek a levegőbe. Mivel soktápnövényű kórokozóról beszélünk, a fertőző képletek folyamatosan jelen vannak a megbetegített növényi részeken, valamint a konídiumok és aszkospórák a levegőben. Így csak a kedvező feltéleknek kell előállniuk, és a fertőzés bekövetkezik. A nagy járványokat általában a nagy tömegben képződő konídiumok indítják el. A kórokozó gyengültségi és sebparazita, így jégverés, vihar, vagy rovarkártétel okozta sérüléseken keresztül könnyen fertőzi a növényt.

A fertőzött részeken szürkés, barnás elszíneződés jelenik meg. Csapadékos, párás időben szürke rothadás következik be, penészgyep jelenik meg, ami után nem sokkal a kórokozó sporulál. A kórokozó konídiumainak csírázását a napraforgó virágporából vizes közegben kioldódó anyagok stimulálják. A fertőzött tányéron rothadás mutatkozik, penészgyep jelenik meg. A kaszatok között szkleróciumok képződhetnek, akár a fehérpenészes szár- és tányérrothadáshoz hasonlóan szkleróciumrács is kialakulhat. A fertőzött és szétrothadó tányér szétesik, a magok és a szkleróciumok a talajra hullanak. 

A kórokozó fertőzését segítő körülmények
- csapadékos, párás, mérsékelten meleg időjárás
- túlságosan besűrített növényállomány
- egyoldalú és túlzott nitrogén-műtrágyázás
- erős gyomosodás

 

Forrás:
Dr. Békési Pál: A napraforgó védelme a tányérbetegségek ellen
Digitális tankönyvtár: Szántóföldi növények betegségei
Szepessy István: Növénybetegségek


Cimkék: