NapiKép
Szelektív egyszikűirtó készítmény fitotoxikus hatása napraforgón. Ennek háttérében a tábla sarkában kialakult többszörös átfedés miatti túldozírozás áll.
2022.08.24.
Az elmúlt néhány év időjárási viszontagságai és piaci bizonytalanságai egyenként, de főleg együttes erővel a kukoricatermesztés sikerességét és ezáltal jövedelmezőségét is alaposan megtépázták. Meg is lett az eredménye, hiszen országos termőterülete az évek hosszú során át stabil 1–1,2 millió hektár alá esett, nem is kevéssel: KSH adatok alapján tavaly mindössze 737 464 hektár volt. Sok termesztő számára talán a cirok lehet az egyik kukorica-alternatíva.
A tavaszi árpa régóta a vetésszerkezet egyik legrugalmasabb eleme. Sok gazdaságban akkor kerül előtérbe, amikor az őszi vetések részben vagy teljesen sikertelenek, vagy ha marad szabad terület. Ez a szerepkör azonban gyakran kompromisszumos technológiával jár együtt, ami visszafogja a terméspotenciált. Pedig a tavaszi árpa megfelelő termesztéstechnológiával kiszámítható és gazdaságos növény lehet, akár takarmány-, akár malátaipari célra termelik.
A modern növénytermesztés egyik kulcskérdésévé vált, hogyan lehet a nitrogént időben elnyújtva, veszteségek nélkül a növény szolgálatába állítani. A kihívás az, hogy a tápanyag ott és akkor legyen elérhető, amikor a gyökér valóban fel tudja venni, és ne akkor tűnjön el, amikor még csak ígéret a termés. Innen indul a retard hatás története, amely ma már egy tudatos válasz a változó körülményekre.
A jelenlegi helyzetben a műtrágya árak emelkedésnek indultak, főleg a komplex műtrágyák ára emelkedett. Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt. Ha csökkentjük az alapműtrágya dózisait, képessé kell tennünk a növényeinket a talajban található tápanyagok jobb feltárására.
Áprilist írunk, így időszerű a kukorica, napraforgó és a szója alaptrágyázása. Mindhárom kapásnövény közös tulajdonsága, hogy káliumigényesek, és káliumfogyasztásuk jóval meghaladja foszforigényüket.
A szívó kártevők elleni hatékony védekezés évtizedek óta kritikus területe a magyarországi növénytermesztésnek. A levéltetvek, molytetvek, kabócák vagy pajzstetvek nemcsak közvetlen kárt tesznek a növényekben, hanem számos betegség kórokozóit is terjesztik, így komoly termésveszteséget okozhatnak. A rovarölő hatóanyagok szűk választéka miatt a magyar gazdálkodóknak olyan rezisztenciatörő megoldásokra van szükségük, amelyekkel hosszú távon védhetik termésüket és fenntarthatják jövedelmezőségüket.
Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF | Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató
© Copyright 2015 - 2026 KárKép
