NapiKép
Bár már júliust írunk, a talajlakó kártevők kártételével még mindig találkozhatunk a kukoricavetésekben. Ebben az esetben egy cserebogárpajor és kártétele látható a felvételen.
2019.10.26.
A növénytermesztés eredményessége sok esetben már a vetést követő első hetekben eldől. A korai gyökérfejlődés, az egyöntetű kelés és a kezdeti tápanyagellátás minősége ma már nemcsak technológiai kérdés, hanem termésbiztonsági tényező is. Ebben kap egyre nagyobb szerepet a mikrogranulált starter technológia.
Az AGRO MASTERS HUNGARY Kft. olyan kukoricatermesztési rendszert működtet YIELD SHIELD néven, amely a genetikai potenciál kiaknázására és a termelési biztonság növelésére épül. A YIELD SHIELD célja egy stabil, üzemi körülmények között is alkalmazható technológiai alap biztosítása, amelyre a termelők és a technológiai partnerek további fejlesztéseket tudnak építeni.
Mérföldkőhöz érkezett a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) közös, objektív posztregisztrációs fajtakísérleti rendszere: 2026-tól a több mint 700 ezer hektáron vetett, fontos szántóföldi kultúrának számító napraforgó is bekerült a vizsgált növények körébe.
A kalászosok terméshozamát legnagyobb arányban a zászlóslevél és az alatta elhelyezkedő levélemelet határozza meg: akár 60–80 százalékban hozzájárulnak a végső terméshez. Ezért kiemelten fontos, hogy ezek a levelek minél tovább egészségesek és zöldek maradjanak, mert csak így tudnak folyamatosan és zavartalanul fotoszintetizálni, ami közvetlenül befolyásolja a termésképződést. Azonban a zavartalan fotoszintetizálást megakadályozzák az ekkor támadó különböző gombabetegségek – elsősorban a rozsdafélék – valamint az olyan abiotikus tényezők is, mint az UV‑sugárzás, a hőstressz vagy a szárazság.
A kalászos gabonák növényvédelmében fontos helyet kap a zászlóslevél és a kalász kórokozókkal szembeni védelme. Ez nem is véletlen, mivel azok jelentős hatással lehetnek a termés mennyiségére és minőségére. De!
Sorozatunk, amely a szántóföldi kultúrákban előforduló károsítókat és élettani eredetű tüneteket igyekszik bemutatni, ezúttal az április közepétől a május elejéig terjedő időszakkal foglalkozik. Nézzük, hogy milyen kép tárulhat elénk a szántóföldi szemlék alkalmával.
Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF | Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató
© Copyright 2015 - 2026 KárKép
