NapiKép
A repcedarázs (Athalia rosae) álhernyói már egyre több fiatal repcevetésben károsítanak, a képen szereplő növényen mindjárt három is. Védekezés hiányában nagyon komoly lombvesztést képesek okozni, így figyelemmel kell kísérni egyedszámuk alakulását.
2021.04.10.
Az elmúlt néhány év időjárási viszontagságai és piaci bizonytalanságai egyenként, de főleg együttes erővel a kukoricatermesztés sikerességét és ezáltal jövedelmezőségét is alaposan megtépázták. Meg is lett az eredménye, hiszen országos termőterülete az évek hosszú során át stabil 1–1,2 millió hektár alá esett, nem is kevéssel: KSH adatok alapján tavaly mindössze 737 464 hektár volt. Sok termesztő számára talán a cirok lehet az egyik kukorica-alternatíva.
A tavaszi árpa régóta a vetésszerkezet egyik legrugalmasabb eleme. Sok gazdaságban akkor kerül előtérbe, amikor az őszi vetések részben vagy teljesen sikertelenek, vagy ha marad szabad terület. Ez a szerepkör azonban gyakran kompromisszumos technológiával jár együtt, ami visszafogja a terméspotenciált. Pedig a tavaszi árpa megfelelő termesztéstechnológiával kiszámítható és gazdaságos növény lehet, akár takarmány-, akár malátaipari célra termelik.
A modern növénytermesztés egyik kulcskérdésévé vált, hogyan lehet a nitrogént időben elnyújtva, veszteségek nélkül a növény szolgálatába állítani. A kihívás az, hogy a tápanyag ott és akkor legyen elérhető, amikor a gyökér valóban fel tudja venni, és ne akkor tűnjön el, amikor még csak ígéret a termés. Innen indul a retard hatás története, amely ma már egy tudatos válasz a változó körülményekre.
A jelenlegi helyzetben a műtrágya árak emelkedésnek indultak, főleg a komplex műtrágyák ára emelkedett. Sok termelő gondolkozik azon, hogy csökkentse a vetőágyba bedolgozott műtrágya mennyiségét a tavaszi növények alá. A megspórolt pénz viszont könnyen elúszhat a termés csökkenése miatt. Ha csökkentjük az alapműtrágya dózisait, képessé kell tennünk a növényeinket a talajban található tápanyagok jobb feltárására.
Áprilist írunk, így időszerű a kukorica, napraforgó és a szója alaptrágyázása. Mindhárom kapásnövény közös tulajdonsága, hogy káliumigényesek, és káliumfogyasztásuk jóval meghaladja foszforigényüket.
A szívó kártevők elleni hatékony védekezés évtizedek óta kritikus területe a magyarországi növénytermesztésnek. A levéltetvek, molytetvek, kabócák vagy pajzstetvek nemcsak közvetlen kárt tesznek a növényekben, hanem számos betegség kórokozóit is terjesztik, így komoly termésveszteséget okozhatnak. A rovarölő hatóanyagok szűk választéka miatt a magyar gazdálkodóknak olyan rezisztenciatörő megoldásokra van szükségük, amelyekkel hosszú távon védhetik termésüket és fenntarthatják jövedelmezőségüket.
Adatvédelmi tájékoztató | ÁSZF | Sütikre vonatkozó adatvédelmi tájékoztató
© Copyright 2015 - 2026 KárKép
