NapiKép 2019.07.11.

2019. 07. 10. | Frissítve: 2019. 09. 12. 14:04

NapiKép

Nem állítom, hogy nagyon hiányzott volna a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera), de már furcsa volt, hogy itt van lassan július közepe, de még nyomát sem találtam a kártevőnek. Nem ehhez vagyunk szokva itt, az Alföldön. Az előző évben az első lepkét 06.09-én találtuk meg (az erről szóló hírünk ITT olvasható) az első hernyót kukoricában 06.26-án találtuk meg (IDE kattintva olvasható). Most azonban sikerült egy jól fejlett hernyót találni, amely éppen a bibeszálak elpusztításával foglalatoskodott. Itt van tehát a kártevő, de az egyedszáma egyelőre még messze van a kártételi küszöbtől.

A kártevőről bövebben ITT írtunk

GOSZ-VSZT-NAK fajtakísérlet: tizenkilencedik alkalommal segítik objektív adatok a kukoricatermelők fajtaválasztását

Bár az elmúlt évben a kukorica vezető szerepét átvette az őszi búza, a mintegy 750 ezer hektáron termesztett tavaszi vetésű növény még mindig Magyarország stratégiai jelentőségű szántóföldi kultúrája. A termény a takarmányozástól az élelmiszer-ellátáson át az etanolgyártásig számos területen felhasználható. Az objektív GOSZ–VSZT–NAK kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek nagyban hozzájárulnak a megalapozott fajtaválasztáshoz, amely fontos összetevője a sikeres kukoricatermesztésnek.

Bővebben

Eljutni a főművektől az öntözőrendszerekig

Hazánkban idén október végéig nagyjából 2/3-a hullott le az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség átlagának, de van olyan térség, ahol még a fele sem. Ez sok kultúrában drámai hatással lesz a terméshozamokra. Mi történt idén az aszály okozta károk mérséklésében? Milyen feladatok várnak az agráriumban dolgozókra, milyen új pályázatra számíthatnak? Erről is kérdeztük Hubai Imrét, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárát, az idén felállított Aszályvédelmi Operatív Törzs vezetőjét. Alább kétrészes interjúnk első része olvasható.

Bővebben

Hazai vizsgálatok a sortávolság és tőszám hatásáról a szemes cirok terméshozamának és minőségének optimalizálásában

A cirok termesztése egyre fontosabb szerepet kap a hazai mezőgazdaságban, mivel ez a növény rendkívül jól alkalmazkodik az éghajlatváltozásból adódó szélsőséges körülményekhez. A Széchenyi István Egyetem és az RAGT Vetőmag Kft. 2023–2024-ben végzett közös kísérletei azt vizsgálták, hogy a sortávolság és a tőszám milyen hatással van a cirok teljesítményére.

Bővebben

Több évtized a növényvédelem szolgálatában - Dr. Szőke Lajos életútja

A KITE Életutak podcast-sorozat legújabb epizódja Dr. Szőke Lajos életpályáját mutatja be, aki évtizedeken át meghatározó szerepet töltött be a magyar növényvédelem és gyombiológia fejlődésében. A beszélgetés személyes emlékeken és szakmai mérföldköveken keresztül mutatja be a szakember életútját Hadászi László, a KITE innovációs főigazgatója moderálásával.

Bővebben

Kórokozók az őszi vetésekben – Kárképek repcében, búzában, árpában

Őszi vetésű növényeink életében a kórokozók fontos szerepet játszanak. Ezek közül többnek már az ősz során megjelennek a tünetei, amelyek gyakran a téli időszak egészében fellelhetők az állományokban. Melyek ezek a kórokozók?

Bővebben

Jól bevált herbicidek őszi búzában, egy- és kétszikű gyomok őszi gyomirtására

Elég csak rátekinteni a hazai kalászos vetések őszi gyomviszonyaira, máris láthatjuk, hogy nincs különösebb szükség további érvelésre azok őszi gyomirtásának fontosságát illetően. Ugyanakkor az is tény, hogy az őszi kalászosok őszi és áttelelő gyomflórája által előidézett gyomproblémák jelentősége ellenére, az ősszel gyomirtott területek nagysága arányaiban továbbra is elmarad a fertőzött területek nagyságához képest.

Bővebben