Vetési bagolylepke A vetési bagolylepke hernyója A vetési bagolylepke hernyója a "mocskos pajor" helyenként és évjáratonként jelentős károkat képes okozni a kapás kultúrákban.
A vetési bagolylepke kifejlett egyede 16-18 mm testhosszúságú lepke, amelynek szárnyfesztávolsága 35-45 mm. Szárnyainak alapszíne sötét, így a talajszinten kiválóan rejtőzködik.
Évente két nemzedéke van. Az első nemzedék lepkéi május végén-június elején repülnek. A lepke kárt nem okoz, nektárral és virágporral táplálkozik. Tojásait csomókban a növények alsó leveleire rakja. Egy lepke igen nagy számú, akár 1500-2000 tojást is rakhat. A kis lárvák a tojásrakástól számított két héten belül kikelnek a tojásból. Eleinte nem jellemző még rájuk a fénykerülés, ilyenkor nap közben is a levelek fonáki részén tartózkodhatnak. Fejlődés során egyre inkább jellemző lesz a lárvára fénykerülés, ilyenkor már csak az esti és éjszakai órákban károsítanak. Nappal a lárvák a talaj felső rétegében vagy a rögök alatt tartózkodnak. A kifejlett hernyó csupasz, szürkésbarna, "zsíros" fényű mocskos pajor. Fejlődése végén bábkamrában a talaj felső rétegében bábbá alakul, amelyből kb. 2-3 hét múlva kifejlődik a második nemzedék lepkéje. Az első nemzedék teljes kialakulásához kb. két hónapra van szükség.
A második nemzedék lepkéi július végén-augusztus elején rajzanak. Tojásaikat főleg a gyomnövényekre rakják, így az elhanyagolt tarlók ideális környezetet teremtenek a tojásrakáshoz. A második nemzedék hernyói ezeken a növényeken fejlődnek, majd október végén-november elején a talaj 10-20 cm-es rétegébe ntelelőre vonulnak. A lárvák fejlődésének a hosszú, száraz és meleg ősz kedvez. Az átlagosnál csapadékosabb szeptember, de az általában hűvös és csapadékos ősz komoly pusztítást visz végbe a hernyók között. A kártevő hernyója telel át, majd tavasszal bábozódik és az első nemzedék lepkéi május végén-június elején repülnek.
Cimkék:
