Cserebogárpajorok A kártevő testközelből A szántóföldön károsító cserebogárpajorok több faj lárvái is lehetnek. Az esetek jelentős részében a májusi cserebogár (Melolontha melolontha) lárvája a kár okozója.
A szántóföldön károsító cserebogárpajorok több faj lárvái lehetnek:
- májusi cserebogár (Melolontha melolontha)
- kalló cserebogár (Polyphylla fullo)
- keleti cserebogár (Anoxia orientalis)
- zöld cserebogár (Anomala vitis)
Az esetek legnagyobb részében a szántóföldön tapasztalható kártételt a májusi cserebogár okozza, így a kártevő leírásában, életmódjában e kártevőt ismertetjük részletesen.
A májusi cserebogár kifejlett egyede körülbelül 20-30 mm hosszúságú és 12 mm szélességű, fekete testű bogár. A feje és a nyakpajzsa fekete, a szárnyfedők barnák, bordázottak. A potroh oldalán jellegzetes, háromszög alakú, fehér, fűrészes formát rajzoló foltok láthatók. A potroh végén jellegzetes, hosszúra nőtt, kitines, lapított farfedő található. A tojások fehérek-sárgásfehérek, ovális alakúak, körülbelül 1,5 mm hosszúak és 1-2 mm szélesek. A lárva jellegzetesen hasi irányba görbülő testtartású, a test vége felé kiszélesedő, csontszínű pajor. Mérete 40-50 mm. A fejlődése során három lárvastádiumon megy keresztül. Bábja 25-30 mm-es szabadbáb, amely kezdetben csontszínű, a későbbiekben sárgásbarna-világosbarna színű.
A májusi cserebogár Magyarország legnagyobb területén hároméves fejlődésú, de hűvösebb, hidegebb talajű tájakon négy évig is tarthat a kifejlődése. Az utolsó telet a már kifejlett imágó a talajban tölti, ahonnan áprilisban, májusban jön elő, amikor a talaj hőmérséklete eléri a 11 ºC-ot a 20-25 cm-es mélységben. Rajzásának fő időszaka április végétől júniusig tart. A hűvös idő a rajzást késleltetheti, a száraz és meleg időjárás viszont a tojásprodukciót csökkentheti. Az imágók általában alkonyatkor repülnek. A nőstények az érési táplálkozást követően növényekkel kevésbé fedett területeket keresnek fel, amik lehetnek kapás növényekkel vetett erdőközeli területek is. A tojásokat kisebb, 10-30 db-os csomókban a talaj 10-30 cm mély rétegébe rakja, összesen maximum 90 db-ot. A tojások kikeléséhez elengedhetetlenül szükséges a talaj megfelelő nedvességtartalma, ugyanis száraz körülmények között elpusztulnak. Fejlődésük körülbelül 30-50 napig tart, amelyben a talaj hőmérséklete is meghatározó. A kikelt lárvák először humuszt fogyasztanak, csak az első vedlést követően válnak növénykárosítóvá. A lárvakelés fő időszaka június vége-július eleje. Egyedfejlődésük három lárvastádiumon keresztül történik. Az első telet L1-L2, a második telet L3-as lárvastádiumban, a harmadik telet pedig kifejlett imágó alakban tölti a talajban. A legnagyobb károkat az L3-es stádiumú pajorok okozzák. A talajban oldalirányú, lefelé és felfelé irányuló mozgást végeznek. Az oldalirányú mozgás a tápláléknövény keresésével van összefüggésben, maximum néhány méteres kört jelent. A lefelé és felfelé irányuló mozgás a talaj hőmérsékletével és nedvességtartalmával van összefüggésben. Az őszi időszakban a talaj alsóbb rétegei felé mozdulnak el, míg tavasszal +6-7 ºC-os talajhőmérsékletnél felfelé irányul a mozgásuk. A pajorok kizárólag +11-12 ºC-ot meghaladó talajhőmérséklenél táplálkoznak. A telelés mélysége függ a talaj típusától, de akár az 1 m-es mélységet is meghaladhatja. A második év nyarának végén a lárva a talajban 40-60 cm mélyen bábozódik, majd bogárrá alakul. Az utolsó telet bogár alakban tölti, majd a következő év áprilisában, májusában jön elő.
Magyarországon a kártevőnek három törzse is kialakult, amelyek rajzása más-más években történik. Egyes területeken a törzsek keveredhetnek. Amennyiben egyes területeken két egymást követő évben is erős rajzás tapasztalható, erre a jelenségre kell gyanakodni.
A cserebogárpajorok előfordulhatnak az ország legnagyobb hányadán, ez alól kivételt képeznek a magas sótartalmú, valamint a réti típusú talajok. Azokat az élőhelyeket sem kedveli, ahol magas a talajvíz. A belvizet a fiatal lárvák kevésbé tolerálják, az idősebbek viszont jól tűrik.
Forrás:
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Dr. Bognár Sándor - Dr. Huzián László: Növényvédelmi állattan
Digitális tankönyvtár: Növényvédelem
Cimkék:
