A kukoricabogár gyökérkártétele elleni védekezés legegyszerűbb módja a vetésváltás, de egyéb növényvédelmi beavatkozásokkal is mérsékelhető a kártétele. Elsődleges cél annak mértékét a kártételi küszöb alatt tartani.
A kártevő elleni védekezésre agrotechnikai és növényvédelmi megoldások egyaránt a rendelkezésünkre állnak. Elődleges cél a kártétel mértékét a kártételi küszöbérték alatt tartani
A kártevő elleni védekezés vetésváltással
A legegyszerűbb és legkönnyebben kivitelezhető védekezés a vetésváltás. A kártevő életmódjára jellemző, hogy élettevékenysége a kukoricához kötött, így tojásrakása is leginkább ott történik. Az áttelelő tojásokból kikelő lárvák károsítják a gyökérzetet, különböző mértékű terméskiesést okozva ezzel. Kártétele már a második évben önmaga után termesztett kukoricánál jelentkezik. Mivel más növényen a kártevő felszaporodása nem történik meg, így ha nem monokultúrás a termesztés, a kártétel nem következik be.
Védekezés a kukoricabogár lárva gyökérkártétele ellen talajfertőtlenítéssel
A kártevő elleni védekezésben a vetéssel egy menetben végrahajtott talajfertőtlenítés a leggyakrabban alkalmazott módszer. A védekezés során a vetőgépre szerelt adagoló berendezéssel juttatjuk a magárokba a készítményt. A tervezéskor figyelembe kell venni, hogy a talajfertőtlenítő készítmények hatóanyagai kb. 6 hetes tartamhatással rendelkeznek. Túlságosan korai vetésidő esetén a hatóanyagok természetes bomlása miatt már nem tudnak kellő védettséget adni a május második felétől akár június közepéig kelő lárvák ellen, így erős fertőzés esetén a beavatkozás hatékonysága nem lesz elfogadható.
Veszélyességi küszöbérték:
Amennyiben monokultúrás termesztés esetén a megelőző évben növényenként 1-2 db kifejlett kukoricabogarat találunk, a következő évben talajfertőtlenítést kell végezni a gyökérkártétel megelőzése érdekében.
A talajfertőtlenítő anyagok kijuttatása
A megfelelő hatékonyság eléréséhez biztosítani kell a talajfertőtlenítésre használt készítmények pontos adagolását, valamint azoknak a mag környezetébe való juttatását. A granulátum formulációjú készítményeknél minden esetben meg kell arról győződni, hogy a kijuttatott készítmény valóban a mag környezetébe került-e. Amennyiben az alá, fölé, vagy oldalirányba jelentősebb távolságra kerül, nem várható jó hatékonyság, különösen a kontakt hatásmódú készítmények esetén. Néhány géptípus esetében a granulátum talajra juttatását flexibilis cső biztosítja. Amennyiben annak hossza nem megfelelő és túlságosan hosszúra van vágva, a záródó magárok talaja menet közben kiemeli a megfelelő helyzetéből azt, így a kijuttatott készítmény a mag fölé, vagy a talaj felszínére kerül. Amennyiben a flexibilis cső túlságosan rövid, és túlságosan magasról szórja a készítményt, az széles sávban terül, ami ugyancsak kedvezőtlen a hatáskifejtés szempontjából.
Tippek
- nem monokultúrás termesztés esetén is előfordulhat gyökérkártétel a kukoricában. Ennek oka lehet, hogy a gondozatlan gabona és repce tarló felgyomosodik, és a kártevő az ott található virágzó gyomnövények virágporát fogyasztva fejezi be az érési táplálkozását, így ezeken a területeken sor kerülhet a tojásrakásra is. Ha az ilyen területekre kukorica kerül a következő évben, akkor bekövetkezik a gyökérkártétel.
- száraz évjáratokban a növénydőlés tüneteit a nedvesebb, mélyebb fekvésű területen kell keresni
- öntözéses területen nagyobb számban jelenhetnek meg a kártevő kifejlett egyedei, mivel ott jobban megtalálják a számukra kedvező életfeltételeket. Száraz évjáratokban különösen előfordulhat ez, főleg, ha a kérdéses tábla az egyetlen a körzetben, ami még zöld.
- amennyiben állományban rövid hatástartamú, kizárólag kontakt hatású készítményekel történik a védekezés a kifejlett egyedek ellen, különösen, ha a védekezés szigetszerű (nagyobb körzetben kizárólag az adott területen történik ilyen beavatkozás), számítani lehet arra, hogy a betelepülés miatt az egyedszám rövid időn belül eléri a kezeléskori szintet. Ez függ a környező területek kukoricabogár- fertőzésének mértékétől.
- korai vetésidő esetén, ha a kukorica kelése és fejlődése kellően intenzív, olyan gyökértömeg alakulhat ki a lárvakelés idejére, amely viszonylag nagyobb lárvaszám esetén is elegendő víz- és tápanyagfelvételt biztosít a növény számára, így a fertőzés következményei mérsékelhetők. Ilyen stratégia alkalmazásakor erős gyökérnövekedésű, nagy gyökértömeget fejlesztő fajták választása a célszerű.
- vetéssel egy menetben végzett talajfertőtlenítés esetén a korai vetésidő a hatékonyság ellen hat, ugyanis a hatóanyagok természetes lebomlása miatt a lárvakelés idejére már csökken a talajban lévő hatóanyag mennyisége
- fokozott tojásrakásra számíthatunk azokon a területeken, ahol hosszú tenyészidejű fajtát termesztünk. Mivel abban a kukoricabogár hosszabb ideig megtalálja a számára kedvező életfeltételeket, így fokozott lehet a betelepülése és a tojásrakása is az ilyen területeken. Amennyiben a következő évben is kukorica kerül az érintett területre, a talajfertőtlenítés elvégzése ajánlott.
Cimkék:











