A kertben sétálgatva hatalmas zümmögés fogadott, ugyanis most virágzik a metélőhagyma és ekkor úgy döntöttem, hogy írok pár sort a poszméhek tiszteletére.

 

Amikor a méhekről és a beporzó rovarokról beszélünk, mindenkinek egyből a házi méh jut eszébe, de nem szabad megfeledkezni a vadon élő és legalább annyira hasznos rokonaikról sem. A házi méhekre azért figyeltek fel őseink, mert több mézet állítanak elő, mint amennyi a család fenntartásához feltétlenül szükséges, míg a poszméhek nem termelnek többletet, de a beporzásban számos rovar részt vesz, ezért úgy érzem, megérdemelnek néhány sort.

A poszméh is fullánkos rovar, de csak önvédelem esetén használja azt. Szinte egész testüket sűrű szőrzet borítja, színezetük fajonként eltérnek. A poszméhek sokkal hatékonyabb beporzást végeznek, mint a házi méhek, amely tovább erősíti az irántuk való elkötelezettségünket. Kertünkben gyakori vendég lehet, ha sok és hosszan virágzó növények vannak.

A poszméhek hasonló szociális életet élnek, mint a házi méhek, viszont néhány dologban eltérnek. Mindenkinek megvan a maga szerepe a családban, de a telet csak az anya vészeli át, majd tavasszal előbújva, otthont épít üregekbe, résekbe, majd elhelyezi a petéit. A petékből kibújó lárvákat minden nap hosszas repülés és gyűjtögetés után megeteti, amelyek bebábozódnak, majd kifejlett poszméhként betöltik a családban a saját szerepüket. A nyár végén megjelennek a hímek, akik a nőstényekkel való együttlétek után örök álomra szenderülnek. A megtermékenyített nőstények pedig egy kellemes búvóhely kiválasztása után elvonulnak telelni, hogy a következő év nemzedékeit felneveljék. Őszre kiürül a fészek, mindenki elköszön az élettől szorgalmas életük végén, kivéve a megtermékenyített nőstény.

A képeken a kövi poszméh tisztes képviselői láthatók, ahogy mohón gyűjtögetik a virágport. Ez a kedves kis rovar Közép-Európa egyik leggyakoribb poszméh faja, és igen sokat tesz a növényvilágért és értünk is, óvjuk őket!


Cimkék: