A repcedarázs (Athalia rosae) a repce egyik legismertebb őszi kártevője. Egyes évjáratokban kártétele jelentős is lehet. 
A repcedarázs hazánkban mindenhol előforduló, állandóan jelen lévő kártevő. Évente 2-3 nemzedéke fejlődik ki. Repcében az őszi nemzedék jelentkezi kártételével. A kifejlett egyed 5-10 mm nagyságú, narancsárga testű, fekete fejű levéldarázs. A kártevő előbáb alakban telel át a talajban egy 5-10 cm mélyen, a hernyó által szőtt gubóban. A tavaszi nemzedék fejlődése megfelelő talajhőmérséklet és páratartalom hatására indul meg. Az előbáb először bábbá alakul, majd kifejlődik az imágó, amely általában május második felében rajzik. Ezek az egyedek elsősorban a virágzó mustártáblákat keresik fel táplálkozás céljára, azonban a kártevő fejlődésre alkalmasak az árvakelésű repcék, de a vadrepce, a repcsényretek, a mezei tarsóka és az útszéli zsázsa is. A nőstények a párosodást követően 3-4 napon belül elkezdik a tojásrakást. A tojások bab alakúak, kb. 0,8 mm nagyságúak, sárgásfehér színűek. Egy-egy nőstény 10 nap alatt kb. 150 tojást rak le. Ezeket tojócsövükkel a levelek fonáki részén a szövetek közé rakják, levelenjént akár több darabot is. A lerakott tojásokból 7-10 nap múlva kezdődik meg a lárvák kelése, de a tömeges lárvakelés 14-20 nap múlva történik.
Fiatal, még zöld színű álhernyó és hámozgatása a levélfonákon
Fejlettebb, már szürkés-feketés színű álhernyó
A lárvák -az álhernyók- eleinte világos színűek, de ahogy fejlődnek, a vedlések során egyre sötétebb színűek lesznek. Kifejlett állapotban méretük 14-16 mm, testük csupasz, hengeres, színük a hátoldalon sötétzöld, csaknem fekete, a hasoldalon pedig szürkés-piszkoszöld színű. Az álhernyónak 11 pár hasi lába van. A nőstények fejlődése 6, míg a hímek fejlődése 5 lárvaalakon keresztül történik. A lárvák kezdetben a levelek fonáki részén, de a későbbiekben, a harmadik-negyedik vedlést követően már a levél színén is táplálkoznak. Teljes kifejlődésüket követően (14-20 nap) a lárvák a talajba húzódnak, ahol 5-10 cm mélyen ovális gubót készítenek, amelyben előbábbá (3-4 nap), majd csontszínű szabad bábbá (11-14 nap) fejlődnek. A kifejlett levéldarazsak, az őszi nemzedék imágói, általában augusztus végén-szeptembervóben rajzik. Ez a nemzedék a kelő repcéket keresi fel elsősorban táplálkozás és szaporodás céljából. Kifejlődése a nyári nemzedékhez képest lassabb. A hidegebb idő beálltával a kifejlett lárvák a talajba húzódnak, ott 7-10 mm-es gubót szőnek, amiben előbábbá alakulnak. Ebben az állapotban telelnek át.
Forrás:
Bognár-Huzián: Növnyvédelmi állattan
Szeőke Kálmán: Károkozó rovarok a mezőgazdaságban
Digitális tankönyvtár: Növényvédelem
Cimkék:
